Ma a reggeliző asztalon újabb gyümölcs jelent meg, hős vagyok, majdnem mindent megkóstolok, amiben nincs hús, hiszen ha már itt járunk. Nézzétek milyen cuki ez a kis gyümölcs, lichy-féle. Egyébként itt a paradicsomot a gyümölcsök között tálalják, ahol a helye.... csak szólok :)

De mivel sok hangya mászott ezen a szőrős kis pamacs-gyümölcsön elengedtem. De volt ott más piros belű gyümölcs, amit nem tudom mi, de ettem.

Lefotóztam az egyik hallgató ételét is, hogy lássátok, mennyit ebédelnek itt. Bab és rizs, és sült banán (zöld banánról is csináltam képet). Ránéztem és puffadtam.  

Itt nem nagyon ismerik a húsmentes étkezést, nemhogy a vegán étkezést. Mindenben is, van hús. Sőt, furán néznek rád.  

Internet nélkül lementett térképpel járom a várost, ami nekem eleve izgalmas, néha ugyanoda lukadok ki, felnevetek, van, mikor a fickók is felnevetnek, na ez a lány, megint eltévedt :) 

A mai reggelim, és itt egy kép erről a csípős savanyúságról. Érdekes, mert a savanyú íz a dühöt, és a haragot dolgozza át (a máj kiterjeszkedő energiáját fogja vissza a savanyú), olyan mintha itt is sokan elfojtott, vagy vállalt dühben élnének, és ahogy látom nálunk magyarországon is fogy a savanyú...szóval, mi is orvosságként fogyasztjuk :)

a savanyúság én sirillának hívom, javítom, ha megtaláltam a korrekt nevét :)

Ja, képzeljétek, van úgy, hogy csak elkezdenek felém spanyolul énekelni :) , itt nem szólongatnak, mint olaszországban, hogy bella donna, hanem énekelnek :)

 A szetemes zsák egy rozsdavas kosárban kihelyezve, gondolom, mindenféle állatok ellen feltették. Mindenhol buja növényzet, a sok esőzés miatt.

Nézzetek meg egy klasszikus régi fából készült házat, ahol a nappalit meghosszabbították körbe-körbe ablakkal még több fényt beengedve.