Van kedved sok embert megismerni? Vagy tájakat, országokat, városokat bejárni? Akkor tarts velem! Légy nyitott felém, és befogadó, mert itt az Univerzumról, angyalokról is olvashatsz. Spirituális iskolában, spiritualitást oktatok.  A saját élményeimről írok, amelyek mind az én érzékeléseim, az én igazam, csak azt fogadd el, amit te is igaznak érzel (az az igaz épp akkor neked), a többit meg engedd el, vagy olvass tovább!

Nem volt olyan mese, amelyben nem szerepelt volna az Óperenciás tenger, ahová el kellett mennie a Hősnek, ami olyan messze van, hogy még a mesék színes szövőszavai sem írták le sehogy. A Hős meghallotta a hívást, legyőzte a sárkányt, és visszatért, hogy megmentse a Hercegnőt. Sárkányt még nem láttam, Hősnek sosem képzeltem önmagamat, a Hercegnő sem vár rám, úgy tudom, de úgy érzem a 45 órás fennmaradás után, átszeltem azt a tengert...

Szeretem a szinkronicitásokat az életben, sokszor hála és köszönet nélkül megyünk el mellette (pl. épp akkor jön a busz, vagy épp akkor hív fel, akire gondolsz, vagy épp akkor találkozol egy régi ismerőssel). Amikor a szervező hívott, hogy Párizson keresztül utazok majd, épp H&M-ben Paris feliratú cipő előtt álltam, a próbafülkében pedig francia sanzon szólt (H&M-ben???). Szóval, AirFrance-szel utaztam, mindkét alkalommal, Párizsból a hosszú úthoz adtak kispárnát és plédet, ami igen jól jött a rettentő hidegben. Olyan 9 óra repülés után, már mindenki tüsszögött körülöttem. Nem feküdtem le, így kb 45 óra ébrenlét után, próbáltam az itteni idő szerint 21 óráig fent lenni, kialudtam magam, és a jetlaget.

Mutatok képeket a repülőgépről. Pont a Bermuda háromszög felett jártunk, mikor azt jött (!), hogy nézzem meg azt, hol járunk. A gaia.com (spirituális netflix-nek hívom csak) csatornán több programban beszéltek arról, hogy elsüllyedt piramis van a Bermuda háromszög alatt, amelynek ereje: a piramis csúcsából jövő energia pont olyan örvényt képezhet, ahol sok minden történhet, pl- eltűnnek dolgok. Az otthoni kis üvegpiramisaimnak is van ereje, milyen lehet egy igazinak! Ahogy néztem, rögtön turbulenciába kerültünk :), imádkozni kezdtem, de nem történt végül semmi. 

Az első meglepetés itt, hogy lemegy a nap este fél 7-kor (itt a képen a mobilján épp 6:49 van). Kérdezte a sofőr, hogy milyen Costa Rica, mondtam neki viccesen, hogy én még semmit nem látok, szó szerint vaksötétre érkeztem, olyan meleg, párás idő volt, hogy a göndör hajam elmállott, és ilyen szálas, szőrös lett 20 perc után. persze mikor kiléptem a reptérről, nem találtam a sofőrt, mert mindenki megrohamozott, hogy taxit szeretne, én meg próbáltam megtalálni azt, aki értem jött. Odajött egy fickó, aki szintén megkérdezte, mondtam nem, mert várnak rám. -Ki? -Ő.- és mutattam a képét a sofőrnek. 3 perc múlva ő megtalálta az én sofőrömet. Szerintem még mindig ott állnék, ha ő nincs. Hálás vagyok neki. 

Azt gondoltam én naív, hogy majd olaszul beszélek a sofőrhöz, mert angolul nem tudott úgy, és ő majd kicsemegézi belőle, ami neki jó. Hát, rá kellett jönnöm, hogy ez sem megfelelő. Akkor arra gondoltam, előveszem a salsa spanyol tudásomat, egy két figura nevében vannak eszközök, számok, illetve a régi spanyol sorozat A bárka, Il barco alatt megtanult szavaimat. Salsára rácuppant, így repesztettünk San Joséban a sötétben, üvöltött a salsa Chayunna Salomé száma, majd átváltottunk  "biztos ismeri az európai nő is"- Ricky Martinra. A végén a taxis megjegyezte, hogy én milyen jó személyiség vagyok :) , kedves tőle kb 1 órát töltöttünk egy autóban, mutogatva, táncolva.

Leültem 45 óra talponállás után, hogy energetikailag kitakarítom a szállodaszobát. Olyan fáradt voltam, hogy gépiesen mondtam csak a dolgokat, láttam, hogy sok minden távozott a nagy franciaágyból.... Meglepően jól aludtam, és képes voltam végig 10 órán át aludni, reggeli alatt elkezdett esni, ami azóta is tart , félek, hogy én ma nem jutok ki, mert olyan 20 fok van, de pulóverben sálban ülök, és esik, és nedves minden. 

Sok az amerikai turista, szegénykéim, nincsenek titkaik, hiszen sokkal többen beszélik a nyelvüket is, így amikor szeretnél egy kis meghittséget, még akkor is mindenki érte, miről beszélsz. Mellettem is egygyermekes házaspár ült reggel. A kislány 2-3 éves csendben nézte a vibráló tabletet, ahol rajzfilmek voltak, anyuka mobilozott, csend volt. Kislány nem beszélt, gépezett, én 1 órát voltam reggelizni, a kislány 1 órán át nézte :( megpróbálok nézőpont nélkül létezni, de a kislány amikor is beszélt, annyira nem volt érthető... óvónők szoktak arról beszélni, hogy elsatnyul a gyermekek beszédképessége, sőt több logopédussal is beszéltem erről, ez ismert jelenség. Most élőben hallhattam, láthattam is.

De olyan szép ez a hely, a buja zöld növényektől, mert épp monszun van, és az éltető víz állandóan jelen van az életükben, így erősek a levelek. Csodás kis reggeliző hely van kialakítva, ahová visszamentem dolgozni.

A szállodában mindenhol ördögös, ijesztős szobrok vannak. Erről még nem tudom, hogy kinek szól, a rossz szellemeknek, vagy az embereknek, vagy az emberekben lévő rossz szellemeket ijesztik el? :) 

A pénzük csodás csakraszínekben pompázik, nem tudom, hogy tudják-e :), mindenféle állatot ábrázol, aki itt őshonos, majmok, halak, cápák, madarak. 

Tarts velem holnap is! Készítettem sok-sok mókusos, madaras képet!  

PURA VIDA in Costa Rica - hirdette az első kép a repülőtéren, EZ a puszta élet, ezt itt megtalálhatod Cota Rica-n.